A művi meddővé tétel jelenleg olyan egészségügyi szolgáltatásnak minősül, amelyet minden nagykorú (18. életévét betöltött) nő igénybe vehet.
Jogi háttér
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
Részletek
Egészségügyi szolgáltatás
3. § e) egészségügyi szolgáltatás: minden olyan tevékenység, amelynek célja az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdőellátások kiszolgálását, a mentést és betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővé tételt, valamint az emberen végzett orvostudományi kutatásokat is;
Művi meddővé tétel
187. § (1) A nemző-, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tétel családtervezési célból, illetve egészségügyi indokból az érintett nő vagy férfi írásbeli kérelme alapján, megfelelő szakorvosi vélemény alapján, illetve javaslatra végezhető.
(2) Családtervezési célból a művi meddővé tétel 35. életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végezhető el. A családtervezési célból elvégzett művi meddővé tétel iránt a 16. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott személyek által benyújtott kérelem érvényességéhez a gyámhatóság hozzájárulása szükséges.
(3) Családtervezési célból művi meddővé tétel kizárólag magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárnál végezhető el.
(4) A művi meddővé tétel elvégzésére a kérelem benyújtását követő 3 hónap elteltével kerülhet sor, kivéve, ha a beavatkozás soron kívüli elvégzését szülészeti vagy más műtéti esemény lehetővé teszi. A beavatkozás megkezdését megelőzően a beavatkozást végző egészségügyi szolgáltató kijelölt orvosa a kérelmezőt - házasságban, illetve élettársi kapcsolatban élő kérelmező esetén a házastársat (élettársat) is - tájékoztatja a fogamzásgátlás egyéb lehetőségeiről, valamint a beavatkozás jellegéről, lehetséges kockázatairól és következményeiről.
Forrás: Complex Jogtár
43/2005. (XI. 14.) AB határozat
Részlet a határozatból
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 187. § (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 2006. június 30-i hatállyal megsemmisíti.
2. Az Alkotmánybíróság az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 187. § (5) bekezdésének „- házasságban, illetve élettársi kapcsolatban élő kérelmező esetén a házastársat (élettársat) is -” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
3. Az Alkotmánybíróság a művi meddővé tételről szóló 25/1998. (VI. 17.) NM rendelet 3. § (1) bekezdésének, valamint 6. § (1) bekezdésének „- házasságban, illetve élettársi kapcsolatban élő kérelmező esetén egyidejűleg a házastársat (élettársat) is -” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
4. Az Alkotmánybíróság a művi meddővé tételről szóló 12/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.